Magukhoz tértek a tavalyi év után az önkéntes-és magánnyugdíjpénztárak: idén már jelentős, akár 9%-ot is meghaladó hozamot könyvelhetnek el a pénztári tagok, ami jelentős változás a tavaly év főként mínuszos hozamaihoz képest. Június végével bezárólag most nem a magánkasszáknál, hanem az önkéntes pénztáraknál voltak magasabbak a hozamok, közülük az Allianz és az OTP emelkedik ki.
Utoljára 2015 első negyedévében volt utoljára olyan, hogy annyi pénzt kerestek volna az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagjaiknak, mint most. Az MNB friss statisztikája szerint az önkéntes kasszák az év első három hónapjában vagyonarányosan 3,54%-ot kerestek tagjaiknak, ami a tavalyi ínséges év után felüdülés lehet a nyugdíjra gyűjtőknek. Ennél is jobban szerepeltek a magánnyugdíjpénztárak, ahol a vagyonarányos befektetési tevékenység 4,26%-ot ért el.
Az idei első negyedévben 3,65%-os átlagos nettó hozamot értek el tagjaiknak az önkéntes nyugdíjpénztárak, de még így sincs ok az ünneplésre: a munkáltatói befizetések jelentősen, 31%-kal estek vissza a cafeteria szabályok változása miatt, és ezt az egyéni tagdíjfizetések sem tudták kompenzálni - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) mai sajtóeseményén.
Ha van államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításunk, fontos észben tartani, hogy nem jár automatikusan a 20%-os, a tavalyi befizetésünkkel arányos jóváírás, hanem adóbevallásunkban kell ezt visszaigényelnünk, amelyet május 20-ig kell leadnunk. Megnéztük, mi ennek a folyamata és azt is, hogy melyik nyugdíjcélú megtakarításnak melyek az előnyei és hátrányai.
A magyar internetezők 31%-a hallott már a kormány által idén bevezetni tervezett nyugdíjcélú megtakarításról, közülük 38% tartja jó, 21% pedig rossz ötletnek. 9% már most, a részletek ismerete nélkül beszállna az új nyugdíjkötvénybe - derült ki a Gemius és a Portfolio február közepén készült felméréséből, amelyben a nyugdíjjal és a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos legkülönbözőbb kérdésekről kértük ki az internetezők véleményét. A válaszadók 5%-a gondolja csak úgy, hogy kényelmesen meg fog tudni élni az állami nyugdíjból, negyede pedig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra, ezért is gondolják sokan fontosnak, hogy felkészüljenek. A legtöbben úgy vélik, időskori munkával vagy ingatlanbefektetéssel érdemes kiegészíteni az állami nyugdíjat.
Az MNB frissen publikált adatai szerint közel 2%-os nettó hozamveszteséget szenvedtek el az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly. A legnagyobb bukót a listán az OTP dinamikus portfóliója tudhatja magáénak közel mínusz 7%-kal, míg a legjobb hozamot tavaly a Voláncsalád Nyugdíjpénztár érte el közel 2%-kal. A magánnyugdíj-pénztári portfóliók is többségükben mínuszban zárták az évet, ezek között a Budapest, az MKB és a Szövetség egy-egy portfóliója volt kivétel.
Ha megvalósítják az MNB Versenyképességi Programjában felvázolt, az önkéntes nyugdíj-, egészség-és önsegélyező pénztári szereplőket érintő javaslatokat, akkor az önkéntes pénztárak megszűnnének jelenlegi formájukban - ez derül ki az MNB Portfolio-nak küldött tisztázó válaszaiból. Azt viszont továbbra is homály fedi, hol és milyen szerepe lesz a nyugdíjbiztosításoknak a jóléti alapok új rendszerében.
Inkább ingatlanra és fogyasztásra költenek a magyarok ahelyett, hogy nyugdíjas éveikre tennének félre, így sokakra nehéz évek várnak idős korukban. Az új nyugdíjkötvény öngondoskodásra ösztönözheti az embereket, viszont nem biztos, hogy a 6000 milliárd forintos "párnacihában" tárolt összeg érdemi részét meg tudja majd mozgatni. A három jelenleg futó államilag támogatott nyugdíjtermék vonzerejét egyébként ronthatja a csökkenő szja-teher - hangzott el mindez a Portfolio Biztosítás 2019 konferencián.
Egy sor új javaslatot vázol fel az MNB ma megjelent Versenyképességi Programja, többek között egy Jóléti Alapot állítanának fel, amelynek egészség és nyugdíj lába is lenne, megreformálnák a TBSZ és a NYESZ jelenlegi szabályait, továbbá a tőzsdei részvények után fizetendő osztalékadót is eltörölnék a magánszemélyek esetében.
Pénztártagok százezrei kapták kézhez a napokban a portfóliójuk tavalyi éves teljesítményükről szóló kimutatást, sokan meglepetten tapasztalták, hogy nemhogy nem gyarapodott a megtakarításuk hozama, hanem még buktak is befizetéseiken. Az MNB friss számaiból kiderült, hogy átlagosan a teljes szektor mínuszolt, mindössze egy negyedév volt, mely során sikerült pozitív befektetési teljesítményt elérniük az önkéntes pénztáraknak. A pénztártagok száma is csökkent a tavalyi év során.
Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül. Kétséges, hogy a hamarosan megjelenő állami nyugdíjkötvény rövid- vagy középtávon elhozná a pozitív fordulatot. Március 5-ei Biztosítás 2019 konferenciánkon a téma elismert szakértői foglalkoznak a jelenséggel és a kitörési lehetőségekkel, érdemes lesz eljönni.
Nagyot mentek tavaly az egyéni befizetések az önkéntes pénztáraknál, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) adatai szerint ezek 12%-kal 70 milliárd forintra nőttek. Emellett a tavalyi utolsó negyedévben a munkáltatói befizetések is jelentős emelkedést mutattak az előző évek azonos időszakához képest, ami magyarázható azzal, hogy sok munkáltató előrehozta a befizetéseket a változó cafeteria-rendszer miatt.
Nem kevés prémiumot kell fizetnie az államnak a várhatóan idén induló nyugdíj-előtakarékossági állampapírra, ha fel szeretné venni a versenyt az önkéntes pénztárakkal. Számításaink szerint ugyanis egy nagyon kedvező, infláció feletti 3%-os kamatprémium mellett sem hozott volna az elmúlt 15 évben a nyugdíjkötvény annyit, mint egy önkéntes pénztár.
Hiába támadtak fel a harmadik negyedévben az önkéntes-és magán-nyugdíjpénztári teljesítmények, szinte biztos, hogy ez sem lesz elég ahhoz, hogy érdemi hozamot tudjanak felmutatni idénre a tagjaiknak a pénztárak. A legfrissebb adatok szerint mindössze két olyan önkéntes pénztári portfólió van, amely 1% feletti hozamot tud felmutatni, a pozitív teljesítmények mindkét pénztártípusnál ritkaságszámba mennek.
Ha idén indítunk nyugdíjcélú megtakarítást, jövőre már igényelhetjük is az egyszerre több termék esetén akár 280 ezer forintos összegre rúgó adójóváírást. Idén azonban furcsa helyzet állt elő: érdemes lehet várni is, hiszen az állam egy új nyugdíjtermékkel lép jövőre a piacra, ami előfordulhat, hogy kedvezőbb feltételeket nyújt majd, mint a most elérhető nyugdíjtermékek.
Hat hónapnyi szenvedés után végre magukhoz tértek az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak: a harmadik negyedévet már befektetési nyereséggel zárták, az önkéntes kasszák 0,45%-os, a magánkasszák pedig 1,44%-os hozamot értek el a tagoknak. Ettől még a teljes évre nézve negatívok a hozamok, mindkét pénztártípusnak több mint egy százalékos mínuszt kellene ledolgoznia ahhoz, hogy legalább a tagi vagyon ne csökkenjen.
Teljesen átszabja az önkéntes pénztári befizetések eddigi rendszerét a kormány. Jövőre ugyanis a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és az adomány is bérként adózik, ami miatt az eddiginél kevesebb pénz landolhat majd a pénztártag zsebében. Ezt csak részben kompenzálja, hogy 2019-től a munkáltatói befizetések után is jár a 20%-os adó-visszatérítés, ahogy ez eddig az egyéni nyugdíjtakarékosságnál is létezett. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az önkéntes pénztári tag és a munkaadó az új szabályokkal és mit hozhat mindez az önkéntes pénztári befizetéseknél a jövőben.
Elfogadták a nyugdíjpénztári szektort is érintő adócsomagot, az egyik legfontosabb változás, hogy jövőre a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, de adójóváírást lehet utánuk igénybe venni. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatóján szó volt arról, hogy az önkéntes pénztárakban lévő vagyon növekedésével az egy főre jutó vagyon már 1,2 millió forint.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett az összes pénztári és biztosítási termékre is garanciaalapot hozna létre a Magyar Nemzeti Bank. A garanciaalapok maximum 100 ezer eurós védelmet nyújtanának tagonként, ügyfelenként. Az alapok felállítása nem járna plusz költségekkel a megtakarítókra nézve, pénztárak esetén a befizetett vagyonból történő 0,8%-os költségelvonás egy részét fordítanák erre a célra - árulta el kérdéseinkre az MNB. Válaszaikat változtatás nélkül, saját kiemeléseinkkel közöljük.
A kormány is foglalkozik az MNB javaslatával, mely szerint egy garanciaalappal támogatnák meg az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat - árulta el Varga Mihály pénzügyminiszter az mfor.hu-nak. Lehetséges, hogy az alapot a befolyt tagdíjakból állítják majd fel, így drágulhatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Csökkenteni kellene az árakat.
A háború legnépszerűbb fegyverét tették földdel egyenlővé.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
